Két barát gyalogol a forró sivatagban már órák óta.
Az egyik lihegve megszólal:
– Te, szerinted van még remény?
A másik vállat von:
– Persze! Mindig van remény… csak víz nincs.
Menetelnek tovább, majd az első újra kérdez:
– Szerinted jó irányba megyünk?
– Hát… ha nem, legalább következetesen rossz irányba.
Ekkor meglátnak valamit a távolban.
– Nézd! Egy ház!
– Biztos délibáb…
De amikor közelebb érnek, valóban egy kis kunyhó áll előttük.
Benéznek, és egy öreg sivatagi ember ül bent.
– Van itt víz? – kérdezik reménykedve.
Az öreg bólint:
– Van. De előre szólok: még sosem kérte senki második pohárral.
Még több vicc:
2. Sivatagi vicc
Két régész a sivatag közepén ás.
Az egyik fél órája csak sóhajtozik.
A másik megkérdezi:
– Miért vagy ennyire levert?
– Azért, mert egész nap ásunk, és semmit nem találunk!
– Ne keseredj el, majd egyszer eljön a nagy felfedezés!
– Igen, csak attól félek, hogy addig én megyek tönkre.
Ebben a pillanatban megcsillan valami a homokban.
– Nézd! Valami kincs!
– Hú, végre!
Előveszik: egy apró fém tábla.
Rá van írva: „Itt járt az előző három csapat. Nekünk se ment. Sok szerencsét!”
A két régész sóhajt:
– Na, legalább hagytak üzenetet…
3. Sivatagi vicc
Két túlélőtréninges csapat halad a forróságban.
Az egyik csapat vezetője megáll:
– Emberek, rossz hírem van!
A másik csapat vezére is megáll:
– Nekem is!
Az első így folytatja:
– Elfogyott az összes vizünk.
A másik rábólint:
– Nálunk meg a térkép égett el a napon.
Mindkét csapat elhallgat, majd az egyik résztvevő megszólal:
– Akkor mit csinálunk most?
Az első vezető:
– Maradunk nyugodtak.
A másik hozzáteszi:
– És figyelünk a jelekre.
Ekkor egy teve elsétál mellettük, vállat vonva.
Az egyik résztvevő felkiált:
– Na, ha ő feladta, akkor tényleg baj van!
