„Ruhát szárítasz a radiátoron? Ezt jobb, ha tudod, mielőtt újra ráteregetsz!”

Ősszel és télen sokan automatikusan a radiátorra terítik a frissen mosott zoknikat, törölközőket vagy akár a nagyobb ruhadarabokat is. Logikus megoldásnak tűnik: a radiátor meleg, a ruha gyorsabban megszárad, és még külön szárítógép sem kell hozzá.

Van azonban egy kevésbé látványos következménye: a nedves ruhákból távozó víz a szoba levegőjébe kerül.

Megemelkedhet a lakás páratartalma

Egy adag frissen mosott ruha jelentős mennyiségű vizet tartalmazhat. Száradás közben ez a nedvesség elpárolog, zárt és rosszul szellőző helyiségben pedig megemelheti a levegő páratartalmát.

Ennek első jele gyakran az ablakokon megjelenő pára. Ha pedig tartósan magas a páratartalom, a hidegebb falakon, sarkokban és az ablakok környékén könnyebben alakulhat ki páralecsapódás.

A penésznek éppen ez kedvezhet

A tartós nedvesség megfelelő környezetet teremthet a penészgombák szaporodásához. Eleinte akár csak néhány apró fekete pötty jelenhet meg a fal sarkában vagy az ablak mellett, később azonban nagyobb területre is átterjedhet.

És itt már nem pusztán esztétikai problémáról van szó.

A penész és a nedves beltéri környezet összefüggésbe hozható légúti panaszokkal, köhögéssel, sípoló légzéssel, valamint az asztmás és allergiás tünetek rosszabbodásával. Különösen fontos odafigyelni erre olyan otthonokban, ahol valaki eleve érzékeny a penészre vagy légúti problémákkal küzd.

A radiátornak sem tesz feltétlenül jót

Ha vastag törölközőkkel vagy ruhákkal teljesen letakarjuk a radiátort, akadályozhatjuk a megfelelő hőleadást. Ahelyett, hogy a meleg hatékonyan terjedne a helyiségben, jelentős része közvetlenül a nedves ruhákat melegíti.

Ezért jobb megoldás lehet egy külön ruhaszárító állvány, amelyet nem közvetlenül a radiátorra teszünk.

Ha bent kell szárítani, erre érdemes figyelni

Nem kell télen lemondani a lakásban történő ruhaszárításról. A lényeg inkább a megfelelő szellőzés és a páratartalom kordában tartása.

Szárítás közben időnként érdemes rövid időre intenzíven kiszellőztetni, és lehetőség szerint olyan helyiséget választani, ahol megfelelő a légmozgás. Egy egyszerű páratartalom-mérő is hasznos lehet. A lakásokban általában 30–50% körüli relatív páratartalmat szoktak ideálisnak tekinteni; tartósan magasabb érték mellett már nagyobb figyelmet érdemel a szellőztetés és a nedvesség forrása.

A radiátorra terített néhány zoknitól természetesen nem kell megijedni. A probléma elsősorban akkor jelentkezhet, ha rendszeresen nagy mennyiségű nedves ruhát szárítunk zárt, rosszul szellőző helyiségben, és emiatt tartósan magas lesz a páratartalom.

Vagyis nem maga a radiátor „betegít meg” – a lényeg a nedvesség, a szellőzés és az, hogy kialakul-e tartósan nyirkos, penészedésre hajlamos környezet.