Egy fiatal nő felkászálódik a tömött buszra. Mivel nincs szabad ülőhely, ezért dühösen felsóhajt:
– Hát már nem léteznek úriemberek, hogy senki sem adja át a helyét egy terhes kismamának?!
Gyorsan felpattan erre egy férfi, és átengedi a helyét. Ekkor észereveszi, hogy a nő hasa teljesen lapos, ezért gyanakvóan megkérdezi:
– Elnézést hölgyem, de mégis mennyi ideje terhes?
– Hát körülbelül úgy fél órája…
+1VICC
🔴 Vasárnap délután volt.
A házban az a tipikus csend honolt, ami sosem jelent jót: vagy valaki haragszik, vagy valaki készül valamire.
A férj, Zoli, a kanapén ült, kezében egy távirányítóval, és teljes átéléssel „kutatta a semmit”.
A felesége, Ági, a konyhában állt, és az edények hangja alapján nem volt kérdés, hogy a vihar közeleg.
Zoli gyanús csendet érzett, ami mindig veszélyes.
– Drágám, minden rendben? – kérdezte.
– Igen. – válaszolta Ági olyan hangon, amitől a hőmérséklet három fokot csökkent.
Zoli tudta, ez nem „igen”, ez „gondold át, hol rontottad el”.
– Biztos? – próbálkozott.
– Persze.
– Akkor jó… – mondta, és reménykedett, hogy túléli a napot.
Pár perc múlva a feleség megjelent a nappaliban.
– Zoli, beszélnünk kell.
A férj sóhajtott. – Ez soha nem kezdődik jól.
– Nem is annak szánom.
– Tudtam.
Ági karba tett kézzel állt előtte.
– Te mit csinálsz egész nap?
– Túlélési gyakorlatot.
– Miben?
– Házasságban.
– Na, akkor vizsgaidőszak van!
Zoli elmosolyodott. – Ez most komoly?
– Igen. A házban minden a feje tetején áll!
– Nem baj, legalább változatos a kilátás.
– Zoli!
– Jó, jó… takarítok.
– Tényleg?
– Persze, de előbb meg kell terveznem.
– Mit?
– A mozgás irányát.
A nő mély levegőt vett.
– Oké, kezd a nappalival.
– Rendben, csak előbb megiszom a kávémat.
– Mióta iszod?
– Reggel óta, lassan haladok, mert nincs szabadidőm.
– Nincs szabadidőd?! Te egész nap itthon vagy!
– Pont ez a baj, itt nincs szabadidő, csak idő a túlélésre.
A feleség megcsóválta a fejét.
– Tudod, mit? Inkább csináld meg a mosogatást.
– Most?
– Igen.
– De hát most itt ülök kényelmesen.
– Pont ezért kérem!
– Drágám, én nem tudok egyszerre pihenni és cselekedni.
– Akkor válaszd a cselekvést.
– Nem, én a mély, belső pihenést választom.
Ági sóhajtott. – Jó, akkor legalább vidd le a szemetet.
– Rendben! – mondta Zoli lelkesen, és felállt.
Tíz perc múlva visszatért üres kézzel.
– Kidobtad? – kérdezte a nő.
– Nem lehetett.
– Miért nem?
– Zárva volt a kuka.
– Zárva?
– A macska ült rajta.
– És nem tudtad elkergetni?
– Azt mondta, pihen.
Ági felnevetett, de próbált komoly maradni.
– Rendben, akkor legalább a ruhákat rakd el.
– Megcsináltam!
– Mikor?
– Fejben.
– A szekrényben kéne, nem a fejedben!
– De ott is van rendszer: balra a tiszta gondolatok, jobbra a bűntudat.
A feleség már könnyezett a nevetéstől, de nem hagyta abba.
– Komolyan, Zoli, te egy csoda vagy.
– Tudom.
– De miért nem tudsz egyszerűen segíteni?
– Tudok.
– Akkor miért nem csinálod?
– Mert ha mindent megcsinálnék, unatkoznál!
Ági felnevetett.
– Jó, tudod mit? Nem szórok rád több feladatot.
– Ez volt a legszebb mondat, amit ma hallottam.
– De cserébe legyen egy vacsora kettesben.
– Itthon?
– Nem, étteremben.
– Akkor én vezetek!
– Jó, de ne menj el a gyorsétterem mellett.
– Hát hova mennénk?
– Egy rendes helyre, gyertyával, zenével.
– És mennyi időm van felkészülni?
– Fél óra.
– Akkor megyek, lemosom a kocsit.
– Inkább magadat mosd le!
– Azt is beiktatom.
Fél óra múlva a férj megjelent.
Öltöny, nyakkendő, elegáns cipő – de a kezében egy nejlonszatyor.
– Ez meg mi? – kérdezte Ági.
– Biztosíték.
– Mire?
– Ha nem ízlik a vacsora, van benne pár szendvics.
A nő felsóhajtott, de elmosolyodott.
– Zoli, te komolyan nem vagy normális.
– Ezt bóknak veszem.
– És mit fogsz csinálni, ha egyszer tényleg megkomolyodsz?
– Akkor te unatkoznál.
Csend lett.
Majd Ági mosolyogva megszólalt:
– Tudod, mit, Zoli? Én már nem haragszom rád.
– Tényleg?
– Igen.
– Miért?
– Mert rájöttem, hogy te nem egy férj vagy…
– Hanem?
– Egy teljes állásidős humorista, csak fizetés nélkül. 😂😂
