Három éves katonai kiküldetés után tér haza a férj a feleségéhez.
Megdöbbenve látja, hogy az asszony egy pár hónapos kisbabát tart a karjában.
Dühösen kérdezi:
– Ki a gyerek apja, talán a Jenő?
– Nem, dehogy!
– Akkor a Józsi?
– Nem.
– Hát akkor áruld el, melyik barátommal csaltál meg!
– Az eszedbe sem jut, hogy nekem is lehetnek barátaim?
Még több vicc:
– Te fiam képzeld el, amikor mentünk ki katonának a tengeren hajóval, akkor egy nádasba megakadt a hajónk aztán akkora káposztát láttunk hogy két hónapig vágtuk…
– Hát Józsi bátyám az semmi… amikor én mentem katonának akkor mi meg akkora hordót csináltunk hogy amikor ütöttük rá a peremet a vízhangja csak két nap múlva jött vissza…
– Na hát ezt már nem hiszem el..
– Higgye csak el Bátyám mert annak a káposztának csináltuk amit maga vágott…
Három tábornok találkozik, és a katonáikkal dicsekszenek egymásnak. Az első tábornok kiadja a parancsot az egyik közlegénynek:
– Másszon fel az árbocra!
A közlegény végrehajtja a parancsot, a tábornok pedig büszkén azt mondja:
– No, ezt nevezem én bátorságnak!
A második tábornok azt a parancsot adja az egyik közlegényének:
– Másszon fel az árbocra teljes menetfelszerelésében!
A közlegény engedelmeskedik, a tábornok elégedett:
– No, ezt nevezem én bátorságnak!
A harmadik tábornok is parancsot ad egyik közlegényének:
– Másszon fel az árbocra teljes menetfelszerelésében, és közben tisztelegjen!
– Magának elment az esze? – kérdi a közlegény, mire a tábornok a másik kettőnek:
– No, látják, ezt nevezem én bátorságnak!
