A férj nagy nehezen ráveszi az anyósát,
hogy jöjjön ki vele egy jéghoki-meccsre.
– Jó lesz ez, mama, kicsit kimozdul! – mondja.
Az anyós csak morog:
– A hidegben? Emberek ütögetnek egy korongot? Mi ebben a szórakozás?
Leülnek a lelátóra. A meccs elkezdődik, a nézők tombolnak,
a játékosok csúsznak, ütköznek, a korong süvít.
Az anyós nézi, hunyorog, majd rászól a vejére:
– Ezek itt mind meg vannak őrülve?
A férj próbálja magyarázni:
– Ez taktika, mama! A gyors csere, az ütközés, a kapuralövés… ez a lényeg!
A következő pillanatban egy játékos hatalmas lendülettel nekicsúszik a plexinek,
ami hangosan remeg.
Az anyós felpattan:
– Ez borzasztó! Hogy lehet ezt bírni idegekkel?!
A férj megvonja a vállát:
– Mama, ez még semmi. A legjobb részt akkor látja majd, amikor verekedés lesz.
Erre az anyós lassan visszaül, és kiszól a pályára:
– Na végre valami, amihez én is értek!
Még több vicc:
A veje úgy dönt, meglepi az anyósát egy jéghoki-edzésre szóló jeggyel.
– Mama, nézze meg, milyen kemény sport ez! – mondja büszkén.
Az anyós felhúzza a szemöldökét:
– Fiam, én egész életemben kemény voltam, ezen nem fogok meglepődni.
Leülnek a pálya mellé. A játékosok bemelegítenek, csúszkálnak, lökdösik egymást.
Az anyós fintorog:
– Ezek így bánnak egymással?
– Persze! Ez a sport része – feleli a férj.
Ekkor az egyik játékos teljes erőből ellövi a korongot, ami a plexinek csapódik.
A hang olyan, mintha kettévágna egy teherautót.
Az anyós összerezzen:
– Uramisten! Ezeknek nincs is félelmük?
A férj mosolyog:
– Mama, ha valaki fél, azt lecserélik a padra.
Az anyós elgondolkodik, majd megszólal:
– Hm.
– Na, mi az? – kérdezi a férj.
Az anyós ránéz, és így szól:
– Tudja mit, fiam? Maga egész jól bírja a strapát. Nem is értem, a lányom miért nem tette még a padra magát.
