
Ha ezt még használtad, biztosan emlékszel arra is, milyen hangja volt – neked megvan?
Van egy régi tárgy, amelyet ma már leginkább nagyszülők konyhájában, padlásokon, bolhapiacokon vagy régi háztartási eszközök között lehet látni. Pedig néhány évtizeddel ezelőtt még egyáltalán nem számított különlegességnek.
A képen egy régi, kézi kávédaráló látható.
Sokan már a formájáról felismerik: fadoboz, felül egy fémből készült szerkezet, hosszú hajtókar, alul pedig egy kis kihúzható fiók.
De aki használta is, annak valószínűleg nemcsak a látványa maradt meg.
Hanem a hangja is.
Így működött a régi kávédaráló
A kávészemeket felül kellett a darálóba tölteni, majd kezdődhetett a tekerés.
Nem volt gomb.
Nem kellett hozzá konnektor.
Nem zúgott fel egy elektromos motor.
A kart kézzel kellett körbe-körbe hajtani, miközben odabent a darálószerkezet egyre apróbbra őrölte a kávét.
Ennek nagyon jellegzetes hangja volt: a kar nyikorgása, a szerkezet súrlódása és a kávészemek roppanása egyszerre hallatszott.
Amikor a hang megváltozott, már sejteni lehetett, hogy lassan elfogytak a szemek.
Ezután ki lehetett húzni az alsó kis fiókot, amelyben ott volt a frissen őrölt kávé.
Az illata legalább annyira emlékezetes volt, mint a hangja
Aki ma előre őrölt kávét vesz, annak ez talán furcsán hangzik, de régen maga a darálás is része volt a kávéfőzésnek.
Amikor a kávészemeket közvetlenül főzés előtt őrölték meg, az illat pillanatok alatt betöltötte a konyhát.
Sokak számára ezért egy ilyen daráló nem egyszerűen egy régi használati tárgy.
Egy reggeli konyha emléke.
Nagymama vagy édesanya keze a hajtókaron.
A készülő reggeli.
A sparhelt vagy a kávéfőző mellett várakozó csészék.
És az a bizonyos monoton darálóhang, amelyből már a másik szobában is lehetett tudni: mindjárt készül a kávé.
Nem mindegyik nézett ki ugyanígy
A kézi kávédarálóknak számos változata létezett. Voltak egyszerűbb fadobozos darabok, díszesebb kivitelűek, illetve fémből készült változatok is.
A klasszikus fadobozos típus egyik legjellegzetesebb része az alsó fiók volt.
Ez fogta fel az őrleményt.
A darálás finomságát egyes típusokon állítani is lehetett, így nem feltétlenül kellett mindig ugyanolyan szemcseméretűre őrölni a kávét.
Ma már sok darab inkább dísztárgy
Az elektromos kávédarálók és az előre őrölt kávé elterjedésével a kézi darálók fokozatosan háttérbe szorultak.
Sok régi példány azonban túlélte az évtizedeket.
Nem véletlenül.
A masszív fa- és fémszerkezet miatt megfelelő gondozással rendkívül tartósak lehettek. Ma egy-egy szép régi darab már konyhai dekorációként vagy gyűjtői tárgyként is megállja a helyét.
Érdekesség, hogy a kézi őrlés maga egyáltalán nem tűnt el: a kávérajongók körében ma is kaphatók modern kézi őrlők. A működés alapelve tehát tovább él, csak a régi fadobozos forma vált ritkasággá.
Neked milyen emléket hoz elő?
Volt ilyen a családban?
Emlékszel még arra, ki tekerte nálatok?
Vagy esetleg ma is lapul egy hasonló darab valamelyik szekrényben?
Az ilyen tárgyakban éppen az a különleges, hogy egy fiatalabb ember számára csak egy érdekes régi szerkezetet jelentenek, másnak viszont elég egyetlen pillantás, és máris eszébe jut egy régi konyha, egy ismerős illat és egy hang, amelyet évtizedek óta nem hallott.
Te még használtál ilyet, vagy csak a nagyszüleidnél láttad?
Jogi záradék: A cikk ismeretterjesztő és nosztalgikus céllal készült. A régi kávédarálók kialakítása és működése típusonként, gyártónként és korszakonként eltérhetett.





























