
đ A szĂ©kely bĂĄcsi elment egy hipnotizĆrhöz
A szĂ©kely bĂĄcsi hetvennyolc Ă©ves korĂĄra hĂĄrom dologban hitt rendĂŒletlenĂŒl.
A jó håzi szalonnåban, a sajåt igazåban, és abban, hogy az asszonnyal vitatkozni teljesen fölösleges.
Az utóbbit negyvennyolc év håzassåg alatt tapasztalta ki.
Egyik reggel azonban a felesĂ©ge kĂŒlönös ötlettel ĂĄllt elĆ.
â Hallja-e, apjuk! Maga olyan makacs, hogy mĂ©g ĂĄlmĂĄban is visszabeszĂ©l nekem!
â Honnan tudja, asszony?
â Mert tegnap Ă©jjel is azt mondta, hogy nem!
â Na lĂĄtja! MĂ©g ĂĄlmomban is igazam van!
Az asszony erre elĆvett egy ĂșjsĂĄgot.
â Itt van egy hipnotizĆr! Azt ĂrjĂĄk, bĂĄrkit kĂ©pes megvĂĄltoztatni!
â Engem ugyan nem!
â Pontosan ezĂ©rt jelentettem be magĂĄt holnapra!
MĂĄsnap a szĂ©kely bĂĄcsi megjelent a rendelĆben.
A hipnotizĆr elegĂĄns öltönyben fogadta.
â Ădvözlöm! Foglaljon helyet! Ăn kĂ©pes vagyok az emberi elmĂ©t teljesen az irĂĄnyĂtĂĄsom alĂĄ vonni!
â Oszt az asszonyĂĄval is mƱködik?
â TermĂ©szetesen!
â Akkor maga nagyobb varĂĄzslĂł, mint amekkorĂĄnak kinĂ©z!
A hipnotizĆr elĆvett egy ezĂŒst zsebĂłrĂĄt.
â Most figyelje az ĂłrĂĄt! Amikor hĂĄrmat szĂĄmolok, mĂ©ly ĂĄlomba merĂŒl!
â JĂłl van.
â Egy… kettĆ… hĂĄrom!
A båcsi lehunyta a szemét.
â MostantĂłl ön egy kakas! KukorĂ©koljon!
A bĂĄcsi hallgatott.
â KukorĂ©koljon! â ismĂ©telte a hipnotizĆr.
â Nem lehet.
â MiĂ©rt nem?
â Mert mĂ©g sötĂ©t van, te szerencsĂ©tlen! Felverjem az egĂ©sz falut?!
A hipnotizĆr homlokĂĄn megjelent az elsĆ izzadsĂĄgcsepp.
â Rendben! Akkor most ön egy kutya!
A bĂĄcsi nĂ©gykĂ©zlĂĄbra ereszkedett, odament az ĂrĂłasztalhoz, Ă©s felemelte az egyik lĂĄbĂĄt.
â ĂLLJON MEG! â ordĂtotta a hipnotizĆr.
â Most mi van? Maga mondta, hogy kutya vagyok!
â De nem kell mindent ennyire komolyan venni!
â Akkor minek fizetek?!
A hipnotizĆr Ășgy döntött, mĂĄs mĂłdszerrel prĂłbĂĄlkozik.
â Most azt fogom elĂ©rni, hogy ön elfelejtse a sajĂĄt nevĂ©t!
Meglengette az ĂłrĂĄt.
â Hogy hĂvjĂĄk?
â Nem tudom.
A hipnotizĆr felragyogott.
â HĂĄt ez fantasztikus! SikerĂŒlt!
â Mi sikerĂŒlt?
â Elfelejtette a nevĂ©t!
â Nem, csak nem mondom meg mindenfĂ©le idegennek!
A hipnotizĆr ekkor mĂĄr az ingujjĂĄt is feltƱrte.
â Ide figyeljen! Huszonöt Ă©ve foglalkozom hipnĂłzissal! MĂ©g senki nem ĂĄllt ellen nekem!
â Akkor ideje volt, hogy talĂĄlkozzĂ©k egy szĂ©kellyel!
A szakember vĂ©gsĆ kĂ©tsĂ©gbeesĂ©sĂ©ben elĆvette a legerĆsebb mĂłdszerĂ©t.
â MostantĂłl minden parancsomat azonnal teljesĂti!
â Rendben.
â Ălljon fel!
A bĂĄcsi felĂĄllt.
â Ăljön le!
LeĂŒlt.
â Emelje fel a jobb kezĂ©t!
Felemelte.
A hipnotizĆr boldogan tapsolt.
â LĂĄtja?! VĂ©gre mƱködik!
â HĂĄt persze!
â Akkor most mondja ki hangosan: a felesĂ©gemnek mindig igaza van!
A båcsi hirtelen kinyitotta a szemét.
â Na, ide figyeljen, doktor Ășr! KutyĂĄt mĂ©g csinĂĄlhat belĆlem, de hĂŒlyĂ©t mĂĄr ne akarjon!
A hipnotizĆr feladta.
â KĂ©rem, menjen haza! Nem kĂ©rek egy fillĂ©rt sem!
A bĂĄcsi elĂ©gedetten felĂĄllt, megigazĂtotta a kalapjĂĄt, Ă©s elindult kifelĂ©.
Az ajtĂłban azonban visszafordult.
â Egy kĂ©rdĂ©sem mĂ©g volna!
â TessĂ©k!
â Ha maga tĂ©nyleg ilyen nagy hipnotizĆr, miĂ©rt nem tudott engem rĂĄvenni semmire?
â Mert ön rendkĂvĂŒl ellenĂĄllĂł szemĂ©lyisĂ©g!
â Nem azĂ©rt, doktor Ășr!
â Hanem?
â Mert az asszony negyvennyolc Ă©ve gyakorol rajtam. Maga ehhez kĂ©pest csak kezdĆ!
A hipnotizĆr mĂ©g aznap este elmesĂ©lte a törtĂ©netet a felesĂ©gĂ©nek.
Az asszony végighallgatta, majd megszólalt:
â Holnap elmĂ©sz a boltba, kitakarĂtasz, Ă©s megjavĂtod a csapot!
A hipnotizĆr azonnal rĂĄvĂĄgta:
â Igen, drĂĄgĂĄm!
AztĂĄn egy pillanatra elgondolkodott.
MĂĄsnap reggel elsĆ dolga volt felhĂvni a szĂ©kely bĂĄcsit.
â BĂĄtyĂĄm! Azt hiszem, a felesĂ©gem is tud hipnotizĂĄlni!
â Dehogy tud, doktor Ășr!
â Akkor miĂ©rt teljesĂtem minden parancsĂĄt?!
â Mert maga mĂ©g nem jutott el arra a szintre, hogy magĂĄtĂłl is fĂ©ljen tĆle!
MegjegyzĂ©s: A törtĂ©net kitalĂĄlt, humoros ĂrĂĄs, kizĂĄrĂłlag szĂłrakoztatĂĄsi cĂ©llal kĂ©szĂŒlt.






























