Egy férfi beszáll egy szálloda liftjébe.
Ahogy becsukódik az ajtó, a lift halkan megszólal:
– Jó napot! Melyik szinten szeretne kiszállni?
A férfi megdöbben:
– Maga… beszél?
– Természetesen – mondja a lift. – 2025 van, okoslift vagyok.
A férfi gondolkodik:
– Akkor vigyen le a földszintre!
A lift halkan szusszan:
– Földszint… unalmas. Menjünk inkább a tizenegyedikre!
– De én NEM oda akarok menni! – tiltakozik a férfi.
A lift nevet:
– Tudom. Én viszont szeretném, ha látná a kilátást. Jót tesz a léleknek.
A férfi idegesen megnyom minden gombot, mire a lift megsértődik:
– Ne csapkodja a gombjaimat, érzékeny vagyok!
Végül a lift megáll valahol félúton.
A férfi lihegve kérdezi:
– Miért álltunk meg?!
A lift halkan:
– Most én szállok ki. Maga túl stresszes.
Még több:
Az abszurd kávézó
Egy férfi bemegy egy kávézóba, és leül az asztalhoz.
A pincér odalép:
– Mit adhatok?
A férfi:
– Egy cappuccinót kérek.
A pincér bólint, majd komoly arccal megkérdezi:
– Emberi hőmérsékleten vagy zsiráf-hőmérsékleten?
A férfi pislog:
– Tessék?! Milyen az a zsiráf-hőmérséklet?
– Hát magasabb, uram – mondja a pincér teljes természetességgel.
A férfi zavarban:
– Ööö… akkor legyen emberi.
A pincér felírja, majd:
– Rendben. És habot szeretne rá… vagy inkább egy bátorító beszédet?
– Inkább habot… – motyogja a férfi.
A pincér elmegy.
Két perc múlva visszajön egy cappuccinóval, és odateszi elé.
A férfi belekortyol, és meglepődve mondja:
– Ez tényleg finom!
A pincér büszke:
– Persze! Ez a normál cappuccinó.
A férfi kérdezi:
– És mi lett volna, ha a bátorító beszédet kérem?
A pincér lehajol és a fülébe súgja:
– Akkor is ezt kapja. Csak jobban hinné, hogy jó.
