„Ott lapult a régi háztartásokban, ma már szinte senki nem tudja, mire szolgált – felismered?”

Ott lapult a régi háztartásokban, ma már szinte senki nem tudja, mire szolgált – felismered?

Első pillantásra furcsa evőeszköznek tűnik. Túl hosszú egy átlagos kanálhoz, a vége keskeny és vályúszerű, ráadásul egyes régi darabok mindkét végén használhatók voltak. Pedig nem dísztárgyról és nem valamilyen különleges szerszámról van szó.

Hirdetés

Ez bizony egy csontvelőkanál, más néven velőkanál.

A csontvelő régen is kedvelt ételnek számított, azonban a hosszú és keskeny csontok belsejéből nem volt egyszerű kiszedni. A hagyományos kanál túl széles volt hozzá, a kés pedig nem igazán felelt meg erre a célra. Ezért készítettek speciális, keskeny és hosszúkás evőeszközt.

A velőkanál keskeny végét be lehetett csúsztatni a csont üregébe, majd segítségével kiemelni a benne lévő velőt. A hosszúkás, enyhén vályús kialakítás pontosan ezt a célt szolgálta.

Különösen érdekesek a kétvégű velőkanalak. Ezeknél az egyik vég általában keskenyebb, a másik valamivel szélesebb lehetett, így különböző méretű csontokhoz is használhatták ugyanazt az evőeszközt.

A csontvelőkanál története több száz évre nyúlik vissza. Európában már a 17–18. században készítettek ilyen speciális evőeszközöket, és az előkelőbb étkezési kultúrában különösen elterjedtek voltak. Számos darab ezüstből készült, és a többi korabeli evőeszközhöz hasonlóan gazdagon díszített nyelet is kaphatott.

Hirdetés

Ma már ritkán találkozunk vele a hétköznapokban, ezért egy régi példány láttán könnyű egészen másra gondolni. Pedig a különös alak minden részének nagyon is praktikus oka volt.

Te felismerted volna a kép alapján? Mit tippeltél, mielőtt elolvastad a megfejtést?

Megjegyzés: A bejegyzés ismeretterjesztő és szórakoztató céllal készült. A történelmi evőeszközök kialakítása, elnevezése és használata koronként és területenként eltérhetett.

Tetszett? Oszd meg az ismerőseiddel is!
Hirdetés