A magyar, a török és az indián vesznek egy sátrat.
Este megpróbálják felállítani.
A török olvassa az útmutatót.
Az indián válogatja a rudakat.
A magyar csak nézi őket.
Egy óra múlva a sátor még mindig a földön fekszik.
– Te miért nem segítesz? – kérdi a török.
– Várok.
– Mire?
– Hogy valamelyikőtök kimondja: hívjunk egy magyart.
2.
A magyar, a török és az indián fogadnak, ki tud tovább csendben maradni.
Eltelik tíz perc.
A török hallgat.
Az indián hallgat.
A magyar is hallgat.
Eltelik fél óra.
Az indián végül megszólal:
– Feladom.
A török felkiált:
– Nyertem!
A magyar felnéz:
– Ketten kiestetek. Köszönöm.
3.
A magyar, a török és az indián elmennek gombát szedni.
A török telepakolja a kosarát.
Az indián is talál egy csomót.
A magyar kosara üres.
– Te miért nem szedsz? – kérdezik.
– Nem értek a gombákhoz.
– Akkor minek jöttél?
– Én vezetek hazafelé.
– És?
– Valakinek holnap is életben kell lennie.
4.
A magyar, a török és az indián talál egy lámpát.
Megdörzsölik, előugrik a dzsinn.
– Mindhármotoknak teljesítek egy kívánságot!
A török gazdag szeretne lenni.
Puff, eltűnik.
Az indián hazakívánkozik a családjához.
Puff, ő is eltűnik.
A dzsinn a magyarhoz fordul:
– És te?
– Most már egyedül vagyok. Hozd vissza azt a kettőt, unatkozom.
