😂 A rendőr, aki saját magát igazoltatta
Kovács Béla főtörzsőrmester huszonöt éve szolgált a rendőrségnél, és meg volt győződve róla, hogy nála éberebb rendőr nincs az egész megyében.
A kollégái ezt egy kicsit másképp látták.
Béla ugyanis egyszer megbírságolta a saját szolgálati autóját, mert tilosban parkolt.
Máskor pedig fél órán keresztül kereste a rádióját, miközben azon keresztül kérte a kollégáit, hogy segítsenek megtalálni.
A kapitány már megszokta a különös eseteit.
Egy hétfő reggelen azonban úgy döntött, próbára teszi.
– Kovács! Holnaptól civil ruhában járőrözik!
– Értettem, kapitány úr! Kit kell figyelnem?
– Mindenkit, aki gyanúsan viselkedik!
– És honnan tudom, hogy gyanús?
– Például ha idegesen nézelődik, követ valakit, vagy furcsán viselkedik!
Béla komolyan bólintott.
– Világos! Egyetlen gyanús alak sem menekül előlem!
Másnap reggel felvette a régi melegítőjét, egy baseballsapkát és egy hatalmas napszemüveget.
A felesége a konyhában éppen kávét főzött.
– Béla, te meg hová készülsz így?
– Titkos rendőri bevetésre!
– Ebben a ruhában? Úgy nézel ki, mint aki a szomszéd kertjéből akar krumplit lopni!
– Pont ez a lényeg, Marika! Be kell olvadnom a tömegbe!
– Akkor a rendőrségi feliratú bögrét legalább hagyd itthon!
Béla megsértődött, de azért letette a bögrét.
A városközpontban kezdte a megfigyelést.
Először egy idős bácsit követett húsz percig, mert az háromszor is megállt ugyanannál a pékségnél.
Végül kiderült, hogy a bácsi a feleségére vár, aki bent dolgozik.
Aztán egy fiatalember lett gyanús, mert folyton a telefonját nézegette.
Béla már majdnem intézkedett, amikor rájött, hogy a fiú a buszmenetrendet figyeli.
Dél körülre teljesen elkeseredett.
– Ebben a városban már egy tisztességes gyanús alak sincs! – morogta.
Ekkor megállt egy ruhabolt hatalmas kirakata előtt.
És meglátta.
Egy középkorú férfi állt vele szemben.
Kopott melegítő, baseballsapka, napszemüveg.
Ráadásul pontosan ugyanúgy nézelődött, mint ő!
Béla azonnal gyanút fogott.
Lassan jobbra lépett.
A férfi is jobbra mozdult.
Béla balra lépett.
A férfi is!
– Na, megvagy, madárkám! – suttogta.
Hirtelen megfordult.
Senki sem állt mögötte.
Visszanézett a kirakatba.
A férfi ismét ott volt!
Béla szíve hevesen vert.
– Ez nem egyszerű bűnöző! Ez profi!
Elővette a rendőrigazolványát.
– Rendőrség! Igazolja magát!
A kirakatban álló férfi szintén felmutatott egy igazolványt.
Béla elképedt.
– Még rendőrnek is kiadja magát?!
Ekkor egy idős néni állt meg mellette.
– Elnézést, biztos úr, de maga a saját tükörképével beszél!
Béla szigorúan ránézett.
– Asszonyom, kérem, ne zavarja a rendőri intézkedést!
– De hát az ott maga!
– Ezt még vizsgáljuk!
A néni megrázta a fejét, és továbbment.
Béla azonban nem adta fel.
Elhatározta, hogy csapdát állít.
Hirtelen levette a sapkáját.
A gyanúsított is levette!
Megvakarta a fejét.
A másik is!
Végül Béla elővette a jegyzetfüzetét.
– Személyleírás: körülbelül ötvenéves, száznyolcvan centiméter magas, kissé pocakos, erősen kopaszodó férfi.
Ekkor megjelent mögötte a kollégája, Szabó őrmester.
– Béla! Te meg mit csinálsz?
– Pszt! Megfigyelés alatt tartok egy rendkívül veszélyes alakot!
Szabó belenézett a kirakatba.
Aztán Bélára.
Aztán megint a kirakatba.
– Béla, az te vagy!
– Ezt már egy civil is állította! Úgy látom, összebeszéltek!
Szabó úgy döntött, inkább nem vitatkozik.
– Jó. És mit követett el?
– Egyelőre semmit, de minden mozdulatomat utánozza!
– Akkor próbáld meg, hogy elsétálsz!
Béla elindult.
A kirakatban lévő férfi eltűnt.
Béla diadalmasan felkiáltott.
– Na látod! Megijedt és elmenekült!
Szabó a közeli padra ült, mert már nem bírta állva a nevetést.
Béla azonban ekkor észrevett valami sokkal érdekesebbet.
A kirakat üvegén egy nagy felirat állt:
„MINDEN MÁSODIK TERMÉK FÉLÁRON!”
– Szabó! Most már értem!
– Mit, Béla?
– Ezért volt olyan gyanús! Féláron akarta eladni a személyazonosságát!
Szabó ekkor már a könnyeit törölgette.
Másnap reggel a kapitány magához hívatta Bélát.
– Kovács! Igaz, hogy tegnap saját magát igazoltatta?
– Jelentem, igen!
– És sikerült megállapítani a személyazonosságát?
– Igen, kapitány úr!
– Akkor miért írt róla háromoldalas jelentést?
– Mert az illető végig akadályozta az intézkedést!
– Mivel?!
– Minden kérdésemre egyszerre mozgatta a száját velem!
A kapitány nagy levegőt vett.
– Kovács, maga most azonnal kivesz két hét szabadságot!
– Értettem! De lenne egy kérésem!
– Hallgatom!
– Szeretném, ha a gyanúsítottat addig megfigyelés alatt tartanák!
– Mégis miért?!
Béla közelebb hajolt.
– Mert tegnap este hazamentem, belenéztem a fürdőszobai tükörbe, és képzelje, kapitány úr…
– MI TÖRTÉNT?!
– A gazember már otthon várt rám!
A kapitány másnap három hét szabadságra ment.
Béla pedig azóta sem érti, miért kapott a kollégáitól születésnapjára egy hatalmas tükröt, amelyre ezt írták:
„KÖRÖZÉS ALATT – ÖNMAGÁTÓL IS ÓVAKODJON!”
Fiktív, humoros történet, kizárólag szórakoztatási céllal.
