Sherlock Holmes és Watson belépnek egy hatalmas könyvtárba.
A könyvtáros odalép hozzájuk:
– Uram, miben segíthetek?
– Egy könyvet keresek – feleli Holmes.
– Melyik témában? Krimi, történelem, tudomány?
– Semmiben. – mondja Holmes. – Már megtaláltam.
– De hát be sem ment a sorok közé!
Hogy találta meg ilyen gyorsan?
Holmes megfordítja a könyvtáros kitűzőjét:
– A legkeresettebb könyv jelenleg Ön, mert mindenki magát keresi, hogy kérdezzen valamit.
🔎 2. Új vicc – Holmes, a túl jó kérdező
Watson egyszer feljegyzi, milyen hihetetlenül precíz Holmes:
Egy nap csengetnek. Holmes kinyitja, majd mielőtt bárki megszólalna, így szól:
– A postás! A szabóm levele! 17 percet késett!
Watson döbbenten kérdezi:
– Honnan tudtad? Csak állt ott és levegőt vett!
Holmes:
– Épp ez az. Ha betörő lenne, már rohanna. Ha rokon, már beszélne. Ha rendőr, már lecsukna.
De csak csendben toporgott – vagyis remélte, hogy még nem vettem észre, milyen sokat késett.
🔎 3. Új vicc – Holmes a mennydörgés nyomában
Egy viharos éjszakán Holmes és Watson a Baker Streeten üldögélnek. Hatalmas dörgés rázza meg a házat.
Watson felkapja a fejét:
– Holmes, ez villám volt?
Holmes kortyol a teájából:
– Nem, Watson. Ez a szomszéd néni volt, aki elejtette a bevásárlótáskát.
– De Holmes, ez több utcányira hallatszott! Honnan tudod?
– Egyszerű: ha villám lenne, a kutyák ugatnának. Most viszont csönd van.
– És a néni?
– Már harmadjára ejti le ma. A rutin könnyen felismerhető.
🔎 4. Új vicc – Holmes a túlvilági panaszirodán
Holmes halála után bekerül a mennyország panaszirodájára, ahol az angyal így szól:
– Holmes, segíts, óriási a káosz! Valaki ellopta az égi irattár kulcsát.
Holmes hátranéz, az angyali tömeg felé mutat:
– Már meg is van a tettes.
– De hát nem is kérdeztél senkit!
– Nem is kellett. A kulcs túl nagy ahhoz, hogy elrejtsék. Csak azt kellett megnéznem, ki áll feltűnően mozdulatlanul.
Az angyal odasiet a gyanús alakhoz, aki zavartan szólal meg:
– Én… csak pihenni akartam egy kicsit.
Holmes:
– Pontosan. Bűntudattal nehéz mozogni.
