😂 Margit néni jelentkezett egy divatbemutatóra

Az egyik, hogy a mai fiatalok nem tudnak rendesen felöltözni.

A másik, hogy ő még mindig bármelyik húszéves nőt lepipálja, ha eleganciáról van szó.

A férjem, Laci szerint az anyja utoljára 1987-ben követte a divatot, amikor vett egy leopárdmintás blúzt, amit azóta is minden családi ünnepen elővesz.

Margit néni viszont úgy gondolja, hogy a divat körforgás.

– Ami egyszer szép volt, az újra szép lesz! – szokta mondani.

– Akkor a te kosztümöd már legalább hatszor körbeért! – jegyezte meg egyszer Laci.

Margit néni három napig nem szólt hozzá.

A baj egy szombat délelőtt kezdődött.

Éppen a konyhában kávéztunk, amikor anyósom berontott az ajtón egy újsággal.

– Gyerekek! Híres ember leszek!

Laci fel sem nézett a telefonjából.

– Mi történt, anya? Megválasztottak a nyugdíjasklub elnökének?

– Sokkal jobb! Jelentkeztem egy divatbemutatóra!

A férjem félrenyelte a kávét.

– Milyen bemutatóra?!

– Divatbemutatóra, László! Tudod, ahol a szép nők végigmennek a kifutón!

– Tudom, anya. Csak azt nem értem, te mit keresel ott.

– Azt majd meglátod! Különben is, a hirdetésben az állt, hogy minden korosztályból várnak jelentkezőket!

– Biztos nem azt írták, hogy minden ruhaméretből?

Margit néni olyan pillantást vetett rá, hogy Laci azonnal kiment megetetni a kutyát.

Pedig kutyánk sincs.

A következő egy hétben az egész család élete megváltozott.

Margit néni minden délután nálunk gyakorolta a kifutós járást.

A fejére tett egy vastag szakácskönyvet, és fel-alá vonult a nappaliban.

– Egy modellnek tökéletes tartása van! – magyarázta.

A harmadik fordulónál azonban beleakadt a papucsa a szőnyegbe.

A szakácskönyv egyenesen Laci ölébe repült.

– Anya! Ez meg mi volt?!

– Fordulási hiba!

– A könyv szerint inkább töltött káposzta!

Másnap Margit néni magas sarkú cipőben érkezett.

Olyanban, amit utoljára a sógornője esküvőjén viselt, harminc évvel korábban.

– Ebben fogok vonulni!

Laci végigmérte.

– Anya, ebben még állni is veszélyes!

– Ne aggódj, fiam! A szépségért szenvedni kell!

– Akkor te már világbajnok vagy!

Végre elérkezett a bemutató napja.

A művelődési házban legalább kétszáz ember gyűlt össze.

Margit néni már két órával korábban megérkezett, mert szerinte egy igazi modell soha nem késik.

A szervező egy fiatal nő volt, aki kissé meglepetten nézte az anyósomat.

– Margit néni, ön melyik ruhakollekcióban szerepel?

– Amelyikben a legszebb ruhák vannak, aranyoskám!

– De mi három különböző bemutatót tartunk. Sportos, elegáns és alkalmi viseletet.

– Akkor mindháromban!

A szervező pislogott.

– Mindháromban?

– Persze! Ha már eljöttem, nem fogok itt fél napot üldögélni!

Végül megegyeztek, hogy Margit néni az elegáns ruhák bemutatóján vesz részt.

A stylist egy gyönyörű, világoskék ruhát választott neki.

Margit néni azonban elégedetlenül nézegette.

– Nincs ebből piros?

– Sajnos nincs.

– Bordó?

– Az sincs.

– Akkor legalább egy kis csillogás?

A stylist elővett egy ezüstszínű övet.

Margit néni felpróbálta, majd elégedetten bólintott.

– Na, így már legalább látszik, hogy nem a piacra megyek krumpliért!

A bemutató elkezdődött.

A modellek egymás után léptek a kifutóra.

Elegánsan sétáltak, megfordultak, mosolyogtak, majd visszamentek az öltözőbe.

Laci mellettem ült az első sorban.

– Fogadjunk, hogy anyám integetni fog!

– Ugyan már! – mondtam.

– Vagy megáll beszélgetni valakivel.

– Ne légy ilyen!

– Ismerem az anyámat. Ő még a mozgólépcsőn is megállna, ha meglátna egy ismerőst.

Ekkor megszólalt a bemondó:

– Hölgyeim és uraim! Következő modellünk Margit!

Felcsendült a zene.

És megjelent az anyósom.

Kihúzott háttal, magasra emelt állal, széles mosollyal lépett a kifutóra.

Az első néhány méter tökéletesen sikerült.

Aztán meglátta a közönség soraiban a szomszédasszonyát, Ilonka nénit.

– ILONKÁM! TE IS ITT VAGY?!

A közönség felnevetett.

Ilonka néni visszakiabált:

– ITT HÁT! DE HOL VETTED AZT A RUHÁT?!

Margit néni megállt a kifutó közepén.

– NEM AZ ENYÉM! CSAK KÖLCSÖNADTÁK!

A szervező a függöny mögött kétségbeesetten integetett, hogy induljon tovább.

Margit néni félreértette.

Visszaintegetett.

A közönség tapsolni kezdett.

Laci a homlokát fogta.

– Mondtam, hogy integetni fog!

De a java még hátravolt.

Margit néni a kifutó végén megállt, csípőre tette a kezét, és olyan komoly arcot vágott, mint aki éppen egy párizsi divatház reklámját forgatja.

Aztán megpróbált egy elegáns fordulatot.

Csakhogy a magas sarkú cipője beleakadt a kifutót borító szőnyeg szélébe.

Egy pillanatra megbillent.

A közönség felszisszent.

Margit néni azonban feltalálta magát.

Két gyors lépéssel visszanyerte az egyensúlyát, majd felemelte mindkét karját.

– NA, EZT UTÁNAM CSINÁLJÁTOK!

A terem nevetésben tört ki.

Még a szervező is a függönybe kapaszkodott.

Margit néni pedig, látva a sikert, tett még egy kört.

Ezúttal már integetett, puszit dobott, és a kifutó végén meghajolt.

Olyan tapsot kapott, amilyet aznap egyetlen másik modell sem.

A bemutató után a szervező odalépett hozzá.

– Margit néni, maga fantasztikus volt! Jövő hónapban is lesz rendezvényünk. Szívesen látnánk újra!

Anyósom elégedetten kihúzta magát.

– Természetesen, aranyoskám! De legközelebb rendes cipőt kérek. Ebben majdnem kitörtem a nyakamat!

Hazafelé Laci a visszapillantó tükörből nézte az anyját.

– Na, anya, milyen érzés híres modellnek lenni?

– Nagyszerű, fiam! Csak egy dolgot nem értek.

– Mit?

– Miért nem kaptam fizetést?

– Mert ez amatőr bemutató volt!

Margit néni felháborodva összefonta a karját.

– Hát ezt nem hiszem el! Én ott két órán keresztül öltözködtem, vonultam, mosolyogtam, majdnem elestem, és még egy fillért sem adnak?!

Laci elnevette magát.

– Anya, örülj, hogy nem kellett fizetned a szereplésért!

Margit néni néhány másodpercig hallgatott.

Aztán elővette a telefonját.

– Jó, akkor most felhívom Ilonkát!

– Minek?

– Megmondom neki, hogy a következő bemutatóra őt is benevezem!

– És ő mit fog bemutatni?

Margit néni diadalmasan elmosolyodott.

– Hát a férje szerint az idegeit már harminc éve sikeresen mutogatja!

Laci akkorát nevetett, hogy félre kellett állnia az autóval.

Margit néni pedig elégedetten hátradőlt.

– Na látjátok! Mondtam én, hogy a mi családunkban én vagyok az egyetlen, akinek van érzéke a szórakoztatóiparhoz!

Azóta a nappalijában ott áll egy bekeretezett fénykép a divatbemutatóról.

Alatta saját kezűleg írt felirat:

„Margit – nemzetközi modellkarrierem kezdete.”

Laci egyszer megkérdezte:

– Anya, mitől nemzetközi?

– Attól, fiam, hogy a ruhába az volt írva: Made in Italy!