
đ Az anyĂłsom elment egy tĂĄrskeresĆ rendezvĂ©nyre, Ă©s magĂĄval vitte a fĂ©rjemet is!
Az anyĂłsom, Margit nĂ©ni, hetvenhĂĄrom Ă©ves, Ă©s meggyĆzĆdĂ©se, hogy a fĂ©rfiak mĂ©g mindig sorban ĂĄllnĂĄnak Ă©rte, ha Ć egy kicsit is bĂĄtorĂtanĂĄ Ćket.
A férjem, Laci szerint legfeljebb a gyógyszertårban ållnak mögötte sorban.
Ezt egyszer meg is jegyezte.
Margit néni azóta sem felejtette el.
Egy szombat dĂ©lelĆtt azonban vĂĄratlanul beĂĄllĂtott hozzĂĄnk, frissen dauerolt hajjal, piros rĂșzzsal Ă©s olyan parfĂŒmfelhĆben, hogy a macska tĂŒsszögve menekĂŒlt az udvarra.
â LacikĂĄm, öltözz! Ma este elviszel egy rendezvĂ©nyre!
â Milyen rendezvĂ©nyre, anya?
â TĂĄrskeresĆ estre! Ăgy döntöttem, ideje Ășjra fĂ©rjhez mennem!
Laci majdnem félrenyelte a kåvéjåt.
â Anya, engem miĂ©rt viszel?
â Mert kell valaki, aki megmondja, melyik fĂ©rfi normĂĄlis!
â Akkor inkĂĄbb otthon maradok. Ăn mĂ©g apĂĄdat is csak harminc Ă©v utĂĄn ismertem ki!
Margit néni nem tƱrt ellentmondåst.
Este hĂ©tkor mĂĄr ott ĂĄlltak a mƱvelĆdĂ©si hĂĄzban.
A teremben hĂșsz hölgy Ă©s tizenöt Ășr vĂĄrakozott. Halk zene szĂłlt, az asztalokon aprĂłsĂŒtemĂ©ny Ă©s ĂŒdĂtĆ.
Margit nĂ©ni azonnal kiszĂșrt egy elegĂĄns, Ćsz hajĂș fĂ©rfit.
â Laci! NĂ©zd azt a magasat! Szerinted jĂłkĂ©pƱ?
â Anya, Ă©n a sajĂĄt felesĂ©gemet is csak szemĂŒvegben lĂĄtom rendesen!
â Menj oda, Ă©s kĂ©rdezd meg, van-e sajĂĄt hĂĄza!
â Mi vagyok Ă©n, ingatlanközvetĂtĆ?
De Margit néni mår odalépett a férfihoz.
â JĂł estĂ©t! Margit vagyok. Ć pedig a fiam, LĂĄszlĂł!
A férfi végigmérte Lacit.
â Ărvendek! Ăs a fiatalember is pĂĄrt keres?
â Dehogy! â nevetett Margit nĂ©ni. â Ć mĂĄr elkelt, csak elhoztam ellenĆrzĂ©sre!
Laci ekkor Ășgy döntött, inkĂĄbb leĂŒl a bĂŒfĂ©hez.
TĂz perc mĂșlva azonban odalĂ©pett hozzĂĄ egy csinos, hatvan Ă©v körĂŒli hölgy.
â Szabad ez a hely?
â Persze, tessĂ©k!
â Maga nagyon szimpatikus nekem. RĂ©gĂłta jĂĄr ilyen rendezvĂ©nyekre?
â Ăn? Most vagyok itt elĆször!
â Ăs milyen hölgyet keres?
â Semmilyet! NĆs vagyok!
A nĆ csalĂłdottan felĂĄllt.
â Akkor miĂ©rt ĂŒl itt egyedĂŒl?
â Mert az anyĂĄm Ă©ppen fĂ©rjet keres magĂĄnak!
A hölgy szeme felcsillant.
â Az anyukĂĄja? Akkor maga Margit fia?
â Igen. Honnan tudja?
â Az Ă©desanyja az elĆbb mindenkinek elmondta, hogy maga milyen rendes, dolgos, jĂłl keresĆ fĂ©rfi!
Laci gyanakodni kezdett.
â Ăs azt is elmondta, hogy nĆs vagyok?
â Azt valahogy kihagyta!
Ekkor Margit néni diadalmasan visszatért.
â LacikĂĄm, indulhatunk!
â Mi törtĂ©nt? TalĂĄltĂĄl valakit?
â HĂĄrmat is! De egyik sem megfelelĆ!
â MiĂ©rt?
â Az egyiknek nincs autĂłja, a mĂĄsiknak rossz a tĂ©rde, a harmadik meg horkol!
â Anya, honnan tudod, hogy horkol?
â MegkĂ©rdeztem!
HazafelĂ© Laci megkönnyebbĂŒlten felsĂłhajtott.
â Na, legalĂĄbb egy darabig nem kell ilyen helyre jĂĄrnunk!
Margit nĂ©ni mosolyogva elĆvette a telefonjĂĄt.
â Dehogynem, kisfiam! JövĆ szombaton Ășjabb rendezvĂ©ny lesz!
â Ăs oda is engem akarsz vinni?!
â Nem, drĂĄgĂĄm! Oda mĂĄr apĂĄdat viszem!
Laci döbbenten nézett rå.
â Anya! Apa hĂșsz Ă©ve meghalt!
â Tudom, kisfiam! A fĂ©nykĂ©pĂ©t viszem! LegalĂĄbb meg tudom mutatni a jelentkezĆknek, milyen jĂłkĂ©pƱ fĂ©rfihoz vagyok szokva!
Laci azĂłta minden szombaton tĂșlĂłrĂĄt vĂĄllal.
A törtĂ©net kitalĂĄlt, kizĂĄrĂłlag szĂłrakoztatĂĄsi cĂ©llal kĂ©szĂŒlt.






























