
đ A taxis hazavitte az utasĂĄt, de a sajĂĄt felesĂ©ge nyitott ajtĂłt!
Lajos huszonöt Ă©ve taxizott, Ă©s szent meggyĆzĆdĂ©se volt, hogy Ćt mĂĄr semmivel nem lehet meglepni.
LĂĄtott mĂĄr menyasszonyt, aki az eskĂŒvĆjĂ©rĆl szökött el, rĂ©szeg utast, aki a sajĂĄt hĂĄzĂĄt sem ismerte fel, Ă©s egyszer egy fĂ©rfit is, aki hĂĄrom kilomĂ©teren keresztĂŒl veszekedett a GPS-szel.
De ami azon a pĂ©ntek estĂ©n törtĂ©nt, arra mĂ©g Ć sem volt felkĂ©szĂŒlve.
Este tĂz körĂŒl egy jĂłl öltözött, negyvenes fĂ©rfi intette le.
â JĂł estĂ©t! Szabad a taxi?
â Persze, tessĂ©k beszĂĄllni!
A fĂ©rfi beĂŒlt hĂĄtra, elĆvette a telefonjĂĄt, majd bediktĂĄlt egy cĂmet.
Lajos egy pillanatra megmerevedett.
Ugyanis a fĂ©rfi pontosan az Ć lakcĂmĂ©t mondta!
â ElnĂ©zĂ©st, uram, biztosan jĂł cĂmet adott meg?
â Teljesen biztosan!
â Ăs kit keres ott, ha szabad kĂ©rdeznem?
A férfi elmosolyodott.
â Egy gyönyörƱ nĆt!
Lajos keze megszorult a kormĂĄnyon.
â Ărtem. Ăs rĂ©gĂłta ismeri?
â Nem olyan rĂ©gen, de nagyon kedves hozzĂĄm.
â Aha…
â Ma este kĂŒlön meghĂvott magĂĄhoz!
Lajosnak kezdett melege lenni.
â Ăs… fĂ©rje van ennek a hölgynek?
â Van bizony!
â Ăs az nem zavarja magĂĄt?!
â Engem? EgyĂĄltalĂĄn nem!
Lajos majdnem félrenyelte a rågógumijåt.
â Maga aztĂĄn bĂĄtor ember!
â Ugyan! A fĂ©rje ĂĄllĂtĂłlag egĂ©sz este dolgozik!
Lajos ekkor mĂĄr olyan erĆsen markolta a kormĂĄnyt, hogy az ujjai elfehĂ©redtek.
â Ăs mondja csak, hogy hĂvjĂĄk ezt a nĆt?
â IlonĂĄnak!
Lajos szeme elkerekedett.
Az Ć felesĂ©gĂ©t is IlonĂĄnak hĂvtĂĄk.
â Ăs… szĆke?
â Igen!
â KĂ©k szemƱ?
â Pontosan!
â Ăs van egy kis barna kutyĂĄja, amelyik minden idegenre ugat?!
â Honnan tudja?!
â Csak Ășgy… megĂ©rzĂ©s!
A fĂ©rfi hĂĄtradĆlt.
â Tudja, a fĂ©rje ĂĄllĂtĂłlag nagyon fĂ©ltĂ©keny termĂ©szet!
Lajos idegesen felnevetett.
â Ugyan mĂĄr! Biztosan rendes, nyugodt ember!
AztĂĄn halkan hozzĂĄtette:
â EgĂ©szen addig, amĂg valaki ki nem prĂłbĂĄlja a tĂŒrelmĂ©t!
Amikor megĂ©rkeztek, Lajos leĂĄllĂtotta a motort.
â Tudja mit, uram? Ăn most magĂĄval tartok!
â Minek?
â Szeretem ellenĆrizni, hogy az utasaim biztonsĂĄgban megĂ©rkeztek-e!
â De hĂĄt csak a kapuig kell mennem!
â Ăn alapos ember vagyok!
A férfi megvonta a vållåt, kiszållt, és becsengetett.
NĂ©hĂĄny mĂĄsodperc mĂșlva kinyĂlt az ajtĂł.
Ilona ållt ott, Lajos felesége, széles mosollyal.
â Jaj, de jĂł, hogy megĂ©rkezett! MĂĄr nagyon vĂĄrtam!
Lajosnak leesett az ĂĄlla.
â ILONA?!
Az asszony döbbenten nézett rå.
â Lajos?! Te meg mit keresel itthon?!
â ĂN?! INKĂBB TE MONDD MEG, KI EZ A FĂRFI!
Ilona Ă©rtetlenĂŒl pislogott.
â HĂĄt nem ismered?
â NEM! DE MĂR ĂTKĂZBEN MEGISMERTEM ELĂGGĂ!
A férfi zavartan megszólalt:
â ElnĂ©zĂ©st, Ă©n csak a meghirdetett munkĂĄra jöttem…
â MILYEN MUNKĂRA?! â kiĂĄltotta Lajos.
â HĂĄt… a hĂĄlĂłszobĂĄba…
Lajos megtĂĄntorodott.
â A HĂLĂSZOBĂBA?!
Ilona a homlokĂĄra csapott.
â Jaj, Lajos! Ć a szobafestĆ! MegbeszĂ©ltem vele, hogy amĂg Ă©jszakĂĄzol, kifesti a hĂĄlĂłszobĂĄt! MeglepetĂ©snek szĂĄntam!
Néhåny måsodpercig teljes csend volt.
Aztån Lajos lassan a férfihoz fordult.
â Ăs maga miĂ©rt mondta, hogy nem zavarja, hogy fĂ©rje van?!
â Mert a felesĂ©ge mondta, hogy a fĂ©rje fizeti a festĂ©st!
Lajos nagyot sĂłhajtott.
â Ărtem. Ăs mennyibe kerĂŒl?
â SzĂĄzhĂșszezer forint.
Lajos elsĂĄpadt.
â ILONA! TE EZĂRT A PĂNZĂRT MĂR EGY ĂJ FĂRJET IS KAPHATTĂL VOLNA!
Ilona végigmérte.
â PrĂłbĂĄltam, drĂĄgĂĄm, de a szobafestĆ azt mondta, neki mĂĄr van felesĂ©ge!
A férfi elnevette magåt.
Lajos sĂ©rtĆdötten visszaindult a taxihoz.
Ilona utĂĄna szĂłlt:
â HovĂĄ mĂ©sz?!
â DOLGOZNI!
â De hĂĄt most Ă©rtĂ©l haza!
Lajos megfordult.
â IGEN, DE MOST MĂR TUDOM, MIĂRT KELL ENNYIT TAXIZNOM!
A festĆ ekkor Ăłvatosan megkĂ©rdezte:
â ElnĂ©zĂ©st… Ă©s a fuvardĂjjal mi lesz?
Lajos rånézett.
â Mennyi volt az Ăłra szerint?
â NĂ©gyezer-nyolcszĂĄz forint.
â Na lĂĄtja! Akkor a festĂ©s mĂĄr csak szĂĄztizenötezer-kettĆszĂĄz!
â De uram, Ă©n voltam az utas!
â TUDOM! ĂS MĂG MAGA AZ ELSĆ FĂRFI, AKIT ĂN FIZETEK AZĂRT, HOGY A FELESĂGEM HĂLĂSZOBĂJĂBA MENJEN!
Ilona az ajtóból még utånakiåltott:
â Lajos! LegalĂĄbb a festĂ©ket hozd be a csomagtartĂłbĂłl!
â MILYEN FESTĂKET?!
â Amit tegnap vettem! Ott van a taxidban!
Lajos kinyitotta a csomagtartót, meglåtta a hat vödör festéket, majd a fejét fogva megszólalt:
â HUSZONĂT ĂVE TAXIZOM, DE MĂG SOHA NEM VOLT OLYAN FUVAROM, AHOL ĂN VITTEM A FESTĆT, A FESTĂKET, ĂS MĂG ĂN IS FIZETEK ĂRTE!
đ
Jogi zĂĄradĂ©k: A törtĂ©net teljes egĂ©szĂ©ben fiktĂv, kitalĂĄlt szereplĆkkel Ă©s esemĂ©nyekkel. KizĂĄrĂłlag szĂłrakoztatĂĄsi cĂ©llal kĂ©szĂŒlt.






























