
đ A fĂ©rjem titokban lecserĂ©lte az anyĂłsom telefonszĂĄmĂĄt!
Az anyĂłsom, Margit nĂ©ni, hetvenhĂĄrom Ă©ves, Ă©s kĂ©t dologhoz kĂŒlönösen Ă©rt.
A töltött kĂĄposztĂĄhoz Ă©s ahhoz, hogyan lehet egyetlen telefonhĂvĂĄssal tönkretenni valaki nyugodt dĂ©lutĂĄnjĂĄt.
A fĂ©rjemet, Lacit naponta legalĂĄbb hatszor hĂvja.
Reggel megkérdezi, felkelt-e.
Délben, hogy evett-e.
Délutån, hogy mit evett.
Este pedig, hogy miĂ©rt nem hĂvta egĂ©sz nap.
Laci egyszer kiszåmolta, hogy az anyja többet beszél vele telefonon, mint én tizenöt év håzassåg alatt.
â DrĂĄgĂĄm, anyĂĄd csak szeret tĂ©ged! â mondtam neki.
â Tudom, de lassan mĂĄr a telefonom is anyĂĄnak szĂłlĂtja!
Egyik szombaton aztån Laci megelégelte a dolgot.
Margit nĂ©ni ugyanis reggel hĂ©tkor felhĂvta, hogy megkĂ©rdezze, kell-e neki petrezselyem.
Nyolckor Ășjra telefonĂĄlt, mert eszĂ©be jutott, hogy van otthon zeller is.
Kilenc Ăłrakor pedig azĂ©rt hĂvta, mert szerinte a petrezselyem mĂ©gis fontosabb.
Laci ekkor felpattant.
â ELĂG VOLT! Most vĂ©get vetek ennek!
â Mit csinĂĄlsz?
â ĂtĂrom anyĂĄm telefonszĂĄmĂĄt a mobilomban!
â Mire?
â Majd meglĂĄtod!
Ăt perc mĂșlva elĂ©gedetten mutatta a kijelzĆt.
Margit néni neve helyett ez ållt:
âNE VEDD FEL, EZ EGY CSAPDA!â
Majd beĂĄllĂtotta, hogy a telefon automatikusan nĂ©mĂtsa a hĂvĂĄsait.
â Na, most vĂ©gre nyugtunk lesz! â jelentette ki bĂŒszkĂ©n.
TĂz perc mĂșlva megszĂłlalt az Ă©n telefonom.
Margit néni volt.
â KislĂĄnyom, Laci miĂ©rt nem veszi fel?
â Biztosan elfoglalt, mama!
â Ărdekes! Akkor majd szemĂ©lyesen megkĂ©rdezem!
Laci elsĂĄpadt.
â Ugye nem azt mondta, hogy idejön?!
HĂșsz perc mĂșlva csengettek.
Margit néni ållt az ajtóban, kezében egy hatalmas szatyorral.
â LacikĂĄm! Hoztam petrezselymet!
â Köszönöm, anya…
â Meg zellert!
â NagyszerƱ…
â Ăs hoztam valami mĂĄst is!
â Mit?!
Margit nĂ©ni elĆvett egy Ășj mobiltelefont.
â KĂ©pzeld, kisfiam, vettem egy okostelefont! Az eladĂł megmutatta, hogyan lehet videĂłn telefonĂĄlni!
Laci a falnak tĂĄmaszkodott.
â Jaj, ne…
Margit néni boldogan folytatta:
â Ăs azt is megmutatta, hogyan lehet egyszerre több embert hĂvni!
â Többet?!
â Persze! MĂĄr csinĂĄltam is egy csalĂĄdi csoportot! Benne vagy te, a felesĂ©ged, a szomszĂ©dasszony meg a keresztanyĂĄd!
Laci kétségbeesetten råm nézett.
â DrĂĄgĂĄm, azt hiszem, elvesztettem a hĂĄborĂșt!
Margit nĂ©ni ekkor elĆvette a sajĂĄt telefonjĂĄt.
â EgyĂ©bkĂ©nt, LacikĂĄm, mutasd mĂĄr meg, hogyan mentetted el a szĂĄmomat!
Laci Ăłvatosan ĂĄtnyĂșjtotta a kĂ©szĂŒlĂ©kĂ©t.
Margit néni elolvasta:
âNE VEDD FEL, EZ EGY CSAPDA!â
Néhåny måsodpercig csend volt.
AztĂĄn megszĂłlalt:
â NahĂĄt, kisfiam! Milyen kedves, hogy figyelmezteted magadat!
â Mire, anya?
â Hogy ne vedd fel, amikor a felesĂ©ged hĂv!
Ăn majdnem leestem a szĂ©krĆl a nevetĂ©stĆl.
Laci pedig azĂłta minden telefonhĂvĂĄst felvesz.
Mert Margit nĂ©ni a sajĂĄt szĂĄmĂĄt ĂĄtĂrta a telefonjĂĄban erre: âANYĂD VAGYOK, ĂS TUDOM, HOL LAKSZ!â đ
Jogi nyilatkozat: A törtĂ©net teljes egĂ©szĂ©ben kitalĂĄlt, fiktĂv szereplĆkkel Ă©s esemĂ©nyekkel. KizĂĄrĂłlag szĂłrakoztatĂĄsi cĂ©llal kĂ©szĂŒlt.






























