A tanárnő kérdezi az órán:
– Mi az? Hosszú, kemény, és a végén hegyes?
Pistike rögtön jelentkezik.
– Ceruza!
– Helyes, Pistike, de lehetne szög is.
A tanárnő folytatja:
– Mi az? Kerek, piros és gurul?
– Labda!
– Helyes, de lehetne paradicsom is.
Pistike erre felteszi a kezét:
– Tanárnő, én is kérdezhetek?
– Kérdezz, Pistike!
– Mi az? A tanárnő minden reggel megfogja, a szájához emeli, fújja, aztán gyorsan leteszi?
A tanárnő elvörösödik:
– PISTIKE!!!
Pistike vigyorog:
– Helyes… de lehetne forró tea is!
2.
A tanárnő:
– Pistike, mi az, ami reggel kemény, estére viszont gyakran puha lesz?
– A kenyér, ha rosszul csomagoljuk be!
– Ügyes.
– Most én kérdezek, tanárnő! Mi az, amit maga két kézzel fog, a szájához tesz, és addig fújja, amíg meg nem szólal?
A tanárnő felháborodva:
– PISTIKE!!!
Pistike vállat von:
– Helyes… de én a furulyára gondoltam!
3.
A tanárnő kérdezi az osztályt:
– Gyerekek, ki tud mondani egy mondatot a „valószínűleg” szóval?
Pistike jelentkezik:
– Tegnap este apukám újsággal a kezében bement a vécére.
A tanárnő értetlenül néz rá:
– Pistike, ebben hol van az, hogy „valószínűleg”?
– Sehol, még nem fejeztem be.
– Akkor folytasd!
– Anyukám utánakiabált, hogy elfogyott a vécépapír.
– És?
– Apukám azt mondta: „Nem baj!”
A tanárnő:
– Még mindig nem értem.
Pistike:
– Valószínűleg nem olvasni vitte az újságot.
