
đ Az anyĂłsom elment egy pĂĄrkapcsolati tanĂĄcsadĂłhoz a mi hĂĄzassĂĄgunk miatt!
Az anyĂłsom, Margit nĂ©ni, hetvenhĂĄrom Ă©ves, Ă©s szent meggyĆzĆdĂ©se, hogy nĂ©lkĂŒle a hĂĄzassĂĄgunk mĂĄr rĂ©gen tönkrement volna.
A fĂ©rjem, Laci szerint viszont nĂ©lkĂŒle mĂ©g mindig a nĂĄszutunkat ĂŒnnepelnĂ©nk.
Margit néni ugyanis mindenbe beleszól.
Ha Ășj fĂŒggönyt veszĂŒnk, szerinte rossz a szĂne.
Ha Ă©tterembe megyĂŒnk, szerinte otthon is lehet enni.
Ha pedig Laci megdicsĂ©ri a fĆztömet, Margit nĂ©ni rögtön megjegyzi:
â AzĂ©rt az Ă©n töltött kĂĄposztĂĄmnak nincs pĂĄrja!
Egyik vasårnap ebéd közben våratlan bejelentést tett.
â Gyerekek, Ă©n ezt Ăgy tovĂĄbb nem nĂ©zhetem!
Laci letette a villĂĄjĂĄt.
â Mit, mama?
â A hĂĄzassĂĄgotokat!
â Mi baj van vele?
â Az, hogy nem hallgattok rĂĄm!
â Mama, Ă©ppen ezĂ©rt mƱködik!
Margit nĂ©ni sĂ©rtĆdötten felĂĄllt.
â Na jĂł! Akkor szakemberhez fordulok!
MĂĄsnap reggel valĂłban idĆpontot kĂ©rt egy pĂĄrkapcsolati tanĂĄcsadĂłtĂłl.
Csakhogy volt egy aprĂł bökkenĆ.
Nem a sajåt pårkapcsolata miatt ment, hanem a miénk miatt!
A tanĂĄcsadĂł, egy kedves, közĂ©pkorĂș hölgy, mosolyogva fogadta.
â JĂł napot kĂvĂĄnok! Miben segĂthetek?
â DoktornĆ, nagy baj van a lĂĄnyom hĂĄzassĂĄgĂĄval!
â Ărtem. Ăs a lĂĄnya hol van?
â Otthon!
â A veje?
â Dolgozik!
â Akkor ön miĂ©rt jött?
Margit néni meglepetten nézett rå.
â HĂĄt mert engem zavar a legjobban!
A tanåcsadó néhåny måsodpercig hallgatott.
â MesĂ©ljen, mi a problĂ©ma?
â A vejem nem fogad szĂłt!
â Miben?
â Semmiben! MĂșltkor is megmondtam neki, hogy ne vegyen Ășj televĂziĂłt!
â Ăs vett?
â Vett bizony!
â A sajĂĄt pĂ©nzĂ©bĆl?
â Persze!
â A sajĂĄt lakĂĄsukba?
â Oda hĂĄt!
â Akkor miĂ©rt baj?
Margit néni felhåborodott.
â Mert nem kĂ©rdezett meg engem!
A tanĂĄcsadĂł felĂrt valamit a jegyzetfĂŒzetĂ©be.
â Ăs a lĂĄnya mit szĂłl ehhez?
â Azt mondja, hagyjam Ćket bĂ©kĂ©n!
â Ărtem. Ăs ön mit tesz ilyenkor?
â Ătmegyek hozzĂĄjuk, hogy megbeszĂ©ljĂŒk!
â Milyen gyakran?
â Mindennap.
â Mindennap?!
â NĂ©ha kĂ©tszer is, ha elsĆre nem Ă©rtik meg!
A tanĂĄcsadĂł letette a tollat.
â Margit nĂ©ni, lehet, hogy egy kicsit több önĂĄllĂłsĂĄgot kellene adnia nekik.
â Ăn adok! MĂșlt hĂ©ten pĂ©ldĂĄul egĂ©sz csĂŒtörtökön nem mentem ĂĄt!
â NagyszerƱ! Ăs miĂ©rt?
â Mert elromlott a kapucsengĆjĂŒk, Ă©s nem tudtam bejutni!
A tanĂĄcsadĂł mĂ©ly levegĆt vett.
â PrĂłbĂĄljunk ki valamit! Egy hĂ©tig ne szĂłljon bele a hĂĄzassĂĄgukba!
Margit néni elsåpadt.
â Egy egĂ©sz hĂ©tig?!
â Igen!
â Ăs ha rosszul döntenek?
â Akkor majd tanulnak belĆle.
â Ăs ha nem esznek rendesen?
â FelnĆtt emberek.
â Ăs ha a vejem nem viszi le a szemetet?
â Majd megbeszĂ©lik egymĂĄssal.
Margit néni gyanakodva nézett rå.
â Mondja, doktornĆ, maga hĂĄzas?
â Igen, huszonöt Ă©ve.
â Ăs az anyĂłsa milyen gyakran jĂĄr magukhoz?
â Havonta egyszer.
Margit néni döbbenten csapta össze a kezét.
â SzegĂ©ny asszony! HĂĄt maga teljesen magĂĄra van hagyva!
A tanĂĄcsadĂł ekkor mĂĄr alig bĂrta visszatartani a nevetĂ©sĂ©t.
VĂ©gĂŒl azt javasolta, hogy a következĆ alkalomra hozza el a lĂĄnyĂĄt Ă©s a vejĂ©t is.
Margit néni boldogan tåvozott.
MĂ©g aznap este felhĂvott bennĂŒnket.
â Gyerekek! JövĆ kedden mindhĂĄrman megyĂŒnk pĂĄrkapcsolati tanĂĄcsadĂĄsra!
Laci a telefonba sĂłhajtott.
â Mama, nekĂŒnk nincs szĂŒksĂ©gĂŒnk tanĂĄcsadĂĄsra!
â Dehogynem! A doktornĆ is azt mondta, hogy egyĂŒtt kell megoldanunk a problĂ©mĂĄt!
â Mama, mi ketten vagyunk hĂĄzasok!
â Na lĂĄtod! MĂĄr megint kihagysz engem!
Kedden vĂ©gĂŒl mindhĂĄrman megjelentĂŒnk a rendelĆben.
A tanĂĄcsadĂł elĆször hozzĂĄm fordult.
â Ăn szerint mi a legnagyobb problĂ©ma a hĂĄzassĂĄgukban?
MielĆtt megszĂłlalhattam volna, Margit nĂ©ni közbevĂĄgott.
â A vejem makacssĂĄga!
A tanĂĄcsadĂł Lacihoz fordult.
â Ăs ön szerint?
Laci rånézett az anyósåra, majd a tanåcsadóra.
â Nekem egyetlen kĂvĂĄnsĂĄgom lenne!
â Hallgatom!
â SzeretnĂ©k nĂ©ha kettesben lenni a felesĂ©gemmel!
Margit néni felhåborodott.
â HĂĄt ezĂ©rt kellett idejönni?! Ezt otthon is megmondhattad volna!
â Mama, otthon is mondom! Csak maga mindig ott van!
A tanĂĄcsadĂł vĂ©gĂŒl hatĂĄrozottan megszĂłlalt.
â Margit nĂ©ni, Ășgy lĂĄtom, a fiatalok hĂĄzassĂĄgĂĄval nincs kĂŒlönösebb problĂ©ma. Ănnek kellene egy kicsit hĂĄtrĂ©bb lĂ©pnie!
Margit néni hosszasan gondolkodott.
AztĂĄn lassan bĂłlintott.
â Ărtem, doktornĆ. Akkor Ă©n mostantĂłl nem szĂłlok bele semmibe!
Laci majdnem felugrott örömében.
â Komolyan, mama?!
â Komolyan!
A tanåcsadó elégedetten mosolygott.
â Nagyon örĂŒlök, hogy sikerĂŒlt megoldanunk a problĂ©mĂĄt!
Margit nĂ©ni felĂĄllt, megigazĂtotta a kabĂĄtjĂĄt, majd az ajtĂłbĂłl visszafordult.
â EgyĂ©bkĂ©nt, doktornĆ, magĂĄnak van gyereke?
â Van, egy fiam.
â NĆs?
â Igen.
â Ăs hol laknak?
â KĂ©t utcĂĄval arrĂ©bb.
Margit néni szeme felcsillant.
â KĂ©t utcĂĄval?! Ăs maga csak havonta egyszer lĂĄtogatja Ćket?!
â Igen, Margit nĂ©ni.
Az anyósom megråzta a fejét.
â Na, doktornĆ, akkor jövĆ hĂ©ten maga jön hozzĂĄm! Mert Ășgy lĂĄtom, a maga csalĂĄdjĂĄban is akad mit rendbe tenni!
Laci azĂłta is azt mondja, hogy az volt Ă©letĂŒnk legdrĂĄgĂĄbb tanĂĄcsadĂĄsa.
Nem azĂ©rt, mert sokba kerĂŒlt.
Hanem mert Margit néni a végén még a tanåcsadónak is életvezetési tanåcsokat adott!
Jogi nyilatkozat: A törtĂ©net teljes egĂ©szĂ©ben fiktĂv. A szereplĆk, a pĂĄrbeszĂ©dek Ă©s az esemĂ©nyek kitalĂĄltak. KizĂĄrĂłlag humoros, szĂłrakoztatĂł cĂ©llal kĂ©szĂŒlt.






























