😂 Az anyĂłsom egy hĂ©tre hozzĂĄnk költözött!

😂 Az anyĂłsom egy hĂ©tre hozzĂĄnk költözött!

Az anyĂłsom, Margit nĂ©ni, hetvenhĂĄrom Ă©ves, Ă©s olyan asszony, akinek mindenrƑl van vĂ©lemĂ©nye.

Hirdetés

LegfƑkĂ©ppen arrĂłl, amit senki nem kĂ©rdezett tƑle.

A férjem, Laci, egyszer azt mondta róla:

– AnyĂĄm olyan, mint az idƑjĂĄrĂĄs-jelentĂ©s. Folyamatosan beszĂ©l, többnyire rosszat jĂłsol, Ă©s soha nem lehet kikapcsolni.

Egy péntek délutån megszólalt a telefon.

Margit néni volt.

Hirdetés

– Gyerekek, egy hĂ©tre hozzĂĄtok költözöm!

– MiĂ©rt, mama? – kĂ©rdezte Laci.

– Mert festik a lakásomat!

– És nem tudsz addig a hĂșgodnĂĄl lakni?

– Dehogynem! Csak Ƒ már tudja, milyen vagyok!

Laci råm nézett.

Én Lacira.

Mindketten tudtuk, hogy hosszĂș hĂ©t következik.

Margit néni szombat reggel megérkezett.

HĂĄrom bƑrönddel, kĂ©t szatyorral Ă©s egy hatalmas fazĂ©kkal.

– Mama, minek hoztad a fazekat? – kĂ©rdezte Laci.

– Mert a mĂșltkor nĂĄlatok fƑztem, Ă©s abban a kis lĂĄbasban mĂ©g egy rendes hĂșsleves sem fĂ©r el!

– Mama, hatliteres!

– Mondom Ă©n, hogy kicsi!

Az elsƑ fĂ©l ĂłrĂĄban ĂĄtrendezte az elƑszobĂĄt.

A mĂĄsodikban a konyhĂĄt.

A harmadikban mĂĄr a hĂĄzassĂĄgunkat prĂłbĂĄlta.

– Laci, fiam! Te miĂ©rt mosogatsz?

– Mert Ă©n vacsorĂĄztam.

– És a felesĂ©ged?

– Ɛ is.

– Akkor miĂ©rt te mosogatsz?

Laci råm nézett, majd komolyan vålaszolt:

– Mert anya, Ă©n gyorsabban futok, de Ƒ hamarabb Ă©ri el a konyhaajtĂłt!

Margit néni nem nevetett.

Én igen.

VasĂĄrnap reggel hatkor mĂĄr kopogott a hĂĄlĂłszobĂĄnk ajtajĂĄn.

– Gyerekek! Felkelni!

– Mama, vasĂĄrnap van! – nyögte Laci.

– Tudom! AzĂ©rt hagytalak benneteket ilyen sokĂĄig aludni!

– De hĂĄt mĂ©g hat Ăłra sincs!

– NĂĄlam ilyenkor mĂĄr kĂ©sz az ebĂ©d!

Laci a pårnåjåba temette a fejét.

– Akkor menjĂŒnk ĂĄt hozzĂĄd ebĂ©delni!

– Nem lehet, festenek!

– Mama, Ă©n mĂĄr kezdem Ă©rteni a festƑket. Biztos azĂ©rt dolgoznak ilyen lassan, hogy ne kelljen hazamenned!

HĂ©tfƑn Margit nĂ©ni Ășgy döntött, rendet tesz a hĂĄzban.

Mire hazaértem a munkåból, a konyhåban minden måshol volt.

– Margit nĂ©ni, hol van a kĂĄvĂ©?

– Biztonságos helyen!

– Hol?

– A liszt mellett!

– És hol van a liszt?

– Ahol rĂ©gen a kĂĄvĂ© volt!

– De ott most a tĂĄnyĂ©rok vannak!

– Na lĂĄtod, milyen szĂ©pen megtanultad az Ășj rendszert!

Laci este fél óråig kereste a borotvåjåt.

VĂ©gĂŒl a hƱtƑ tetejĂ©n talĂĄlta meg.

– Mama! MiĂ©rt van itt a borotvĂĄm?!

– Mert a fĂŒrdƑszobĂĄban Ăștban volt!

– De miĂ©rt pont a hƱtƑn?!

– Ott legalább minden reggel megtalálod!

Laci ekkor kijelentette:

– Holnap szakĂĄllat növesztek. Az legalĂĄbb nem tud eltƱnni!

Kedden törtĂ©nt az elsƑ komolyabb összecsapĂĄs.

Margit néni bejelentette, hogy este vendéget fogad.

– Kit, mama?

– A barátnƑmet, Ilonkát!

– De mama, ez a mi lakásunk!

– Tudom, fiam! EzĂ©rt mondtam meg elƑre!

Este hatkor megérkezett Ilonka néni.

LeĂŒlt a nappaliban, körĂŒlnĂ©zett, majd megkĂ©rdezte:

– MargitkĂĄm, szĂ©p ez a lakĂĄs! RĂ©gĂłta laksz itt?

– Csak kedd óta!

– És a fiatalok?

– Ɛk mĂĄr itt voltak, amikor jöttem!

Laci majdnem félrenyelte a teåjåt.

Ilonka néni pedig teljesen komolyan megkérdezte:

– És jĂłl kijöttök velĂŒk?

Margit néni sóhajtott.

– Megvagyunk, de a fiĂș elĂ©g rendetlen!

SzerdĂĄn a fĂ©rjem Ășgy döntött, visszavĂĄg.

Reggel kijelentette:

– Mama! Ma Ă©n fƑzök!

Margit néni gyanakodva nézett rå.

– Mit?

– Paprikás krumplit!

– Tudsz te olyat?

– Persze!

– Akkor Ă©n csak nĂ©zem!

Ez volt a baj.

Margit nĂ©ni ugyanis a következƑ negyven percben pontosan szĂĄzharminckĂ©tszer szĂłlt bele a fƑzĂ©sbe.

– Több hagyma kell!

– Ne annyi olaj!

– A krumplit kisebbre vágd!

– Ne azt a fakanalat!

Laci vĂ©gĂŒl letette a kĂ©st.

– Mama! Ha mindent jobban tudsz, akkor fƑzz te!

Margit néni diadalmasan felållt.

– Na vĂ©gre, fiam! MĂĄr azt hittem, sosem kĂ©red meg!

Este Laci odasĂșgta nekem:

– Holnap megpróbálom rávenni, hogy a garázst is kitakarítsa.

– Minek?

– Mert akkor legalĂĄbb kĂ©t ĂłrĂĄig nem lĂĄtom!

CsĂŒtörtökön azonban vĂĄratlan fordulat törtĂ©nt.

Margit nĂ©ni telefonĂĄlt a festƑnek.

– Jó napot, aranyoskám! Hogy állnak a munkával?

A vonal måsik végén a férfi vidåman vålaszolt:

– Margit nĂ©ni, mĂĄr kedden vĂ©geztĂŒnk!

– TĂ©nyleg?!

– Persze! MĂĄr minden szĂĄraz, nyugodtan hazaköltözhet!

Margit nĂ©ni gyorsan körĂŒlnĂ©zett.

Éppen a konyhában álltam.

– Jaj, kedveskĂ©m, most nem hallom jĂłl! Majd visszahĂ­vom!

És letette.

– Ki volt az? – kĂ©rdeztem.

– Senki!

– Margit nĂ©ni, hallottam, hogy a festƑ volt!

– Jaj, hĂĄt ezek a mai szakemberek! Mindig csak sĂŒrgetik az embert!

Este elmondtam Lacinak.

A férjem szeme felcsillant.

– VĂĄrj csak! Akkor anya mĂĄr kĂ©t napja hazamehetne?!

– Pontosan!

Laci felĂĄllt.

– Na, majd Ă©n intĂ©zkedem!

Bement a nappaliba.

– Mama! BeszĂ©ltem a festƑvel!

– És?

– KĂ©sz a lakĂĄsod!

Margit néni egy pillanatig hallgatott.

AztĂĄn megszĂłlalt:

– Tudom, fiam!

– Akkor miĂ©rt vagy mĂ©g itt?!

– Mert jĂłl Ă©rzem magam nĂĄlatok!

Laci meghatĂłdott.

– TĂ©nyleg, mama?

– Persze! Itt nem kell bevĂĄsĂĄrolnom, nem kell fizetnem a villanyt, Ă©s mindig van valaki, akinek megmondhatom, mit csinĂĄl rosszul!

Pénteken aztån végre eljött a hazaköltözés napja.

Margit néni összepakolt.

Ilonka néni autóval jött érte.

Laci olyan lelkesen cipelte a bƑröndöket, hogy az anyja gyanakodni kezdett.

– Fiam, te ennyire örĂŒlsz, hogy elmegyek?

– Dehogy, mama! Csak nem akarom, hogy megerƑltesd magad!

– Akkor miĂ©rt fĂŒtyörĂ©szel?

– Mert jó a kedvem!

– És miĂ©rt tĂĄncolsz a lĂ©pcsƑn?

– Mert… mert csĂșszik a cipƑm!

Margit nĂ©ni megölelt bennĂŒnket.

– Nagyon jĂłl Ă©reztem magam, gyerekek! JövƑre megint jövök!

Laci elsĂĄpadt.

– JövƑre?!

– Persze! Akkor a fĂŒrdƑszobĂĄt festetem ki!

Ahogy becsukódott mögötte az ajtó, Laci a kanapéra vetette magåt.

– VÉGRE! VISSZAKAPTUK AZ ÉLETÜNKET!

Én nevetve kimentem a konyhába.

Ekkor megszĂłlalt a telefon.

Margit néni volt.

– Drágáim, valamit ott felejtettem!

Laci azonnal felĂŒlt.

– Mit, mama?!

– A nagy fazekamat!

– Majd holnap elvisszĂŒk!

– Nem kell, fiam! Már visszafordultunk!

Laci kétségbeesetten råm nézett.

– Csak a fazĂ©kĂ©rt jön, ugye?!

A telefonból ekkor meghallottuk Margit néni hangjåt:

– Ja, Ă©s kĂ©pzeljĂ©tek! Ilonka azt mondta, nĂĄlam jövƑ hĂ©ten kicserĂ©lik az ablakokat!

Laci becsukta a szemét.

– Mama… Ă©s az mennyi ideig tart?

– Egy hĂ©tig, fiam!

– És addig hol fogsz lakni?

Margit néni vidåman felnevetett.

– HĂĄt hol laknĂ©k? NĂĄlatok mĂĄr tudom, hol van minden!

Laci lassan felĂĄllt, odament a hƱtƑhöz, Ă©s kivett egy sört.

– Mit csinĂĄlsz? – kĂ©rdeztem.

– FelkĂ©szĂŒlök.

– Mire?

– Hogy jövƑ hĂ©ten Ă©n költözöm a festƑhöz! 😂

Jogi nyilatkozat: A törtĂ©net teljes egĂ©szĂ©ben fiktĂ­v. A szereplƑk Ă©s az esemĂ©nyek kitalĂĄltak, bĂĄrmilyen hasonlĂłsĂĄg valĂłs szemĂ©lyekkel vagy esemĂ©nyekkel kizĂĄrĂłlag a vĂ©letlen mƱve.

Tetszett? Oszd meg az ismerƑseiddel is!
Hirdetés