
đ” Gyakran szoktĂĄl szĂ©dĂŒlni? Akkor nagy esĂ©lyed van, hogy a 7 betegsĂ©g közĂŒl valamelyik az Ă©leted rĂ©sze lett.
A szĂ©dĂŒlĂ©s sok ember Ă©letĂ©ben elĆfordul legalĂĄbb egyszer, de ha rendszeresen visszatĂ©r, vagy egyre erĆsebbĂ© vĂĄlik, nem Ă©rdemes egyszerƱ fĂĄradtsĂĄgnak vagy az idĆjĂĄrĂĄsnak tulajdonĂtani. A szervezet kĂŒlönfĂ©le mĂłdokon prĂłbĂĄl jelezni, ha valami nincs rendben, Ă©s a visszatĂ©rĆ szĂ©dĂŒlĂ©s ezek közĂŒl az egyik leggyakoribb figyelmeztetĆ tĂŒnet lehet.
ĂnmagĂĄban a szĂ©dĂŒlĂ©s mĂ©g nem jelent betegsĂ©get, de többfĂ©le egĂ©szsĂ©gĂŒgyi problĂ©ma kĂsĂ©rĆ tĂŒnete lehet. NĂ©zzĂŒk, melyek ĂĄllhatnak a leggyakrabban a hĂĄttĂ©rben!
1. Alacsony vérnyomås
Az egyik leggyakoribb ok az alacsony vĂ©rnyomĂĄs. Ilyenkor az agy ĂĄtmenetileg kevesebb oxigĂ©nhez jut, ami hirtelen felĂĄllĂĄskor vagy hosszabb ĂĄllĂĄs utĂĄn szĂ©dĂŒlĂ©st okozhat.
TovĂĄbbi tĂŒnetek lehetnek:
gyengeség,
sĂĄpadtsĂĄg,
hideg verejtékezés,
homĂĄlyos lĂĄtĂĄs,
åjulåsközeli érzés.
MegfelelĆ folyadĂ©kbevitel Ă©s orvosi kivizsgĂĄlĂĄs sokat segĂthet.
2. BelsĆ fĂŒl betegsĂ©gei
A belsĆ fĂŒl felel az egyensĂșlyĂ©rt. Ha itt gyulladĂĄs vagy egyĂ©b eltĂ©rĂ©s alakul ki, hirtelen forgĂł jellegƱ szĂ©dĂŒlĂ©s jelentkezhet.
JellemzĆ tĂŒnetek:
forgó érzés,
hĂĄnyinger,
hĂĄnyĂĄs,
fĂŒlzĂșgĂĄs,
hallåscsökkenés.
Ilyenkor fĂŒl-orr-gĂ©gĂ©szeti vizsgĂĄlatra is szĂŒksĂ©g lehet.
3. Vérszegénység
Ha kevés a vörösvértest vagy a hemoglobin, a szervezet oxigénellåtåsa romlik.
Gyakori tĂŒnetei:
szĂ©dĂŒlĂ©s,
fåradékonysåg,
sĂĄpadt bĆr,
terhelésre légszomj,
gyors szĂvverĂ©s.
Egy egyszerƱ laborvizsgålat sok esetben kimutatja.
4. Cukorbetegség vagy vércukorszint-ingadozås
A tĂșl alacsony vagy tĂșl magas vĂ©rcukorszint egyarĂĄnt okozhat szĂ©dĂŒlĂ©st.
Mellette elĆfordulhat:
remegés,
izzadĂĄs,
éhségérzet,
zavartsĂĄg,
gyengeség.
Ha ezek gyakran ismĂ©tlĆdnek, Ă©rdemes kivizsgĂĄltatni a vĂ©rcukorszintet.
5. SzĂv- Ă©s Ă©rrendszeri problĂ©mĂĄk
Bizonyos szĂvritmuszavarok vagy keringĂ©si betegsĂ©gek miatt az agy nem kap elegendĆ vĂ©rt.
FigyelmeztetĆ tĂŒnet lehet:
mellkasi fĂĄjdalom,
szabĂĄlytalan pulzus,
fulladåsérzés,
terhelésre rosszullét,
gyakori szĂ©dĂŒlĂ©s.
Ezeket a tĂŒneteket mindig komolyan kell venni.
6. Neurológiai betegségek
RitkĂĄbb esetben idegrendszeri eltĂ©rĂ©sek is okozhatnak visszatĂ©rĆ szĂ©dĂŒlĂ©st.
KĂŒlönösen fontos orvoshoz fordulni, ha a szĂ©dĂŒlĂ©shez tĂĄrsul:
beszédzavar,
féloldali gyengeség,
lĂĄtĂĄszavar,
erĆs fejfĂĄjĂĄs,
koordinåciós probléma.
Ilyenkor sĂŒrgĆs kivizsgĂĄlĂĄsra lehet szĂŒksĂ©g.
7. Pajzsmirigybetegségek
A pajzsmirigy alul- vagy tĂșlmƱködĂ©se is okozhat bizonytalansĂĄgĂ©rzĂ©st Ă©s szĂ©dĂŒlĂ©st.
Emellett elĆfordulhat:
indokolatlan fĂĄradtsĂĄg,
testsĂșlyvĂĄltozĂĄs,
hajhullĂĄs,
koncentråciós nehézség,
szapora vagy lassĂș pulzus.
Egy egyszerƱ vĂ©rvĂ©tellel a pajzsmirigy mƱködĂ©se is ellenĆrizhetĆ.
Mit tehetsz?
Ha a szĂ©dĂŒlĂ©s csak ritkĂĄn jelentkezik, pĂ©ldĂĄul nagy melegben, kevĂ©s folyadĂ©k fogyasztĂĄsa vagy hirtelen felĂĄllĂĄs utĂĄn, gyakran elegendĆ a pihenĂ©s Ă©s a megfelelĆ hidratĂĄlĂĄs. Ha azonban rendszeresen visszatĂ©r, egyre erĆsebb, vagy egyĂ©b tĂŒnetek â pĂ©ldĂĄul mellkasi fĂĄjdalom, beszĂ©dzavar, lĂĄtĂĄsromlĂĄs vagy ĂĄjulĂĄs â is tĂĄrsulnak hozzĂĄ, mielĆbb fordulj orvoshoz. A korai kivizsgĂĄlĂĄs segĂthet kiderĂteni a kivĂĄltĂł okot, Ă©s idĆben megkezdeni a szĂŒksĂ©ges kezelĂ©st.
Jogi nyilatkozat
A cikk kizĂĄrĂłlag tĂĄjĂ©koztatĂł jellegƱ, Ă©s nem helyettesĂti az orvosi vizsgĂĄlatot, diagnĂłzist vagy kezelĂ©st. A szĂ©dĂŒlĂ©snek szĂĄmos oka lehet, ezĂ©rt tartĂłs vagy sĂșlyos panaszok esetĂ©n fordulj hĂĄziorvoshoz vagy a megfelelĆ szakorvoshoz. Ha a szĂ©dĂŒlĂ©s hirtelen jelentkezik, illetve beszĂ©dzavarral, vĂ©gtaggyengesĂ©ggel, erĆs fejfĂĄjĂĄssal vagy mellkasi fĂĄjdalommal jĂĄr egyĂŒtt, azonnal kĂ©rj sĂŒrgĆssĂ©gi orvosi segĂtsĂ©get.





























