A laktanya gyengélkedője előtt hosszú sor kígyózik. A katonák egyesével lépnek be a rendelőbe, a doki pedig – mintha futószalagon dolgozna – villámgyorsan intézi őket.
– Panasza? – kérdi az elsőtől.
– Fáj a mandulám, doktor úr.
– Kivágjuk! Következő!
Jön a második:
– Magának mi a baja?
– Tyúkszemem van, doktor úr.
– Kivágjuk! Következő!
A harmadik kissé bicegve jön.
– Bőrkeményedés kínoz, doktor úr.
– Levágjuk! Következő!
A negyedik már sápadtan lép elő.
– Begyulladt a vakbelem, doktor úr.
– Kivágjuk! Következő!
A következő katona nem mozdul. Teljes csend a sorban.
– Mondom, következő! – förmed rá az orvos. – Mi a panasza, katona?
A katona kihúzza magát, majd tisztelgés közben gyorsan odavágja:
– Jelentem, trixxxxerem volt… de már elmúlt!
Még több vicc:
A tábornok bemegy a laktanyába ellenőrizni.
– Katona! Mi a feladata őrségben?
– Jelentem, senkit nem engedek be engedély nélkül!
– Nagyon jó. És engem beengedne?
A katona kihúzza magát:
– Jelentem, nem!
– Maga tudja, ki vagyok én?
– Nem tudom, uram.
– Én vagyok a tábornok!
A katona elmosolyodik:
– Akkor szerencséje van, hogy nem engedtem be, mert bent most mindenki magát keresi!
